Akupunktúra, tápanyag-felszívódás és csontritkulás – mit mutatnak a legújabb tudományos kutatások?

  • Segíthet-e az akupunktúra a csontok egészségének megőrzésében?

  • Javulhat-e a csontsűrűség, csökkenhetnek-e a fájdalmak, és milyen kapcsolatban állhat mindez a kalcium-anyagcserével?

Egy 2025-ben publikált, 2758 beteg adatait feldolgozó tudományos elemzés biztató eredményeket mutatott.

 

A csontritkulás, más néven oszteoporózis, világszerte sok embert érintő betegség. Lényege, hogy a csontok ásványianyag-tartalma csökken, szerkezetük meggyengül, és emiatt fokozódik a csonttörések kockázata.

A csontok egészségét számos tényező befolyásolja: a hormonháztartás, a csontépítő és csontlebontó sejtek működése, valamint a megfelelő kalcium- és D-vitamin-ellátottság.

Az utóbbi években egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy az akupunktúra milyen szerepet játszhat a csontritkulás kiegészítő kezelésében.

A Frontiers in Endocrinology folyóiratban 2025 májusában megjelent szisztematikus áttekintés és metaanalízis 28 randomizált klinikai vizsgálat eredményeit összegezte. A kutatók arra keresték a választ, hogy az akupunktúra javíthatja-e a csontritkulásban szenvedő betegek csontsűrűségét, csontanyagcseréjét, fájdalmait és életminőségét.

Hogyan befolyásolhatja az akupunktúra a felszívódási zavarokat és a kalcium-anyagcserét?

    A felszívódási zavarok szerepet játszhatnak a csontok egészségének romlásában. Ha a szervezet a táplálékból nem képes megfelelő mennyiségű kalciumot vagy D-vitamint hasznosítani, az hosszabb távon hozzájárulhat a csontállomány gyengüléséhez.

    Fontos azonban különbséget tenni a bélrendszeri tápanyag-felszívódás és a csontanyagcsere között.

    A 2025-ös tanulmány nem vizsgálta közvetlenül, hogy az akupunktúra javítja-e a tápanyagok bélből történő felszívódását. Nem mértek például kalciumfelszívódási arányt, és nem elemeztek kifejezetten felszívódási zavarral diagnosztizált betegcsoportot.

    A kutatások ugyanakkor kimutattak bizonyos kedvező változásokat a csontanyagcserével összefüggő laboratóriumi értékekben.

    A vér kalciumszintjének változása

    Nyolc klinikai vizsgálat adatai alapján az akupunktúrás kezelésben részesülő csoportokban a vér kalciumszintjének változása átlagosan kedvezőbb volt, mint a kontrollcsoportokban.

    Különösen az elektroakupunktúra és a meleg tűs moxibuszció esetében találtak statisztikailag szignifikáns különbségeket.

    Ez arra utalhat, hogy az akupunktúra kapcsolatban állhat a kalciumháztartás szabályozásával.

    A magasabb vérkalciumszint azonban önmagában nem bizonyítja a jobb bélrendszeri felszívódást. A vér kalciumszintjét többek között a hormonális szabályozás, a veseműködés és a csontokból történő kalciumfelszabadulás is befolyásolja.

    A csontépítés és csontlebontás egyensúlya

    A csontszövet folyamatosan megújul. A csontépítő sejtek, az oszteoblasztok új csontállományt hoznak létre, míg az oszteoklasztok lebontják a régi csontszövetet.

    Csontritkulás esetén az egyensúly a csontlebontás irányába tolódhat el.

    A tanulmány szerint az akupunktúrás kezelések mellett változások jelentkeztek olyan laboratóriumi mutatókban, mint az oszteokalcin (BGP) és az alkalikus foszfatáz (ALP).

    Ezek a csontanyagcsere működéséről adnak információt, bár változásuk önmagában nem bizonyítja, hogy fokozódott az új csont képződése.

    A tanulmány korábban végzett állatkísérletekre is hivatkozik, amelyek alapján az akupunktúra hatással lehet a hormonális szabályozásra és a Wnt/β-katenin jelátviteli útvonalra. Ez az útvonal a csontanyagcsere szabályozásában is részt vesz.

    Ezek a lehetséges hatásmechanizmusok érdekes kutatási irányt jelentenek, de emberben még nem tekinthetők teljesen bizonyítottnak.

    Milyen akupunktúrás kezeléseket alkalmaztak a kutatások során?

    A metaanalízisben összesen 2758 csontritkulásban szenvedő beteg adatait dolgozták fel. Közülük 1382-en tartoztak az akupunktúrás csoportokba, míg 1376-an a kontrollcsoportokba.

    Az akupunktúrás kezelés nem minden vizsgálatban volt azonos. Egyes betegeknél önállóan, másoknál hagyományos orvosi kezelés kiegészítéseként alkalmazták.

    A legfontosabb módszerek a következők voltak:

    • Hagyományos tűakupunktúra: vékony akupunktúrás tűkkel meghatározott pontokat ingereltek.
    • Elektroakupunktúra: a behelyezett tűkhöz gyenge elektromos impulzusokat vezető készüléket csatlakoztattak.
    • Meleg tűs moxibuszció: a tűhöz kapcsolt, égő gyógynövényes moxa segítségével hőingert is alkalmaztak.
    • Lézerakupunktúra: a kiválasztott akupunktúrás pontokat lézerfénnyel stimulálták.
    • Tartós pontingerlés felszívódó fonallal: a pontokban biológiailag lebomló fonalat helyeztek el a hosszabb ideig tartó stimuláció érdekében.
    • Vastagabb tűkkel végzett kezelés: a szokásos akupunktúrás tűknél nagyobb átmérőjű tűket használtak.

    Mely akupunktúrás pontokat alkalmazták leggyakrabban?

    A 28 vizsgálatban összesen 49 különböző akupunktúrás pont szerepelt, tíz meridiánon elosztva.

    A leggyakrabban alkalmazott pontok:

    Akupunktúrás pont Elnevezés és elhelyezkedés
    BL23 – Shenshu A deréktájon, a gerinc mellett
    BL20 – Pishu A hát középső-alsó részén, a gerinc mellett
    ST36 – Zusanli A lábszár elülső-külső részén, a térd alatt
    GB39 – Xuanzhong A lábszár külső oldalán, a boka felett
    GV4 – Mingmen A deréktájon, a gerinc középvonalában

    A hagyományos kínai orvoslás ezeket a pontokat többek között a szervezet működésének szabályozásával, az általános állapot támogatásával és a csontokhoz kapcsolódó panaszok kezelésével hozza összefüggésbe.

    A kutatásokban a kezelések és a megfigyelési időszakok egytől tizenkét hónapig terjedtek. A tanulmány nem határozott meg egyetlen, minden betegre alkalmazható kezelési protokollt.

    Valóban javult a csontritkulásban szenvedő betegek állapota?

    Igen. Az összesített kutatási eredmények szerint az akupunktúrás kezelésben részesülő betegek több fontos mutatóban kedvezőbb változást mutattak, mint a kontrollcsoportok tagjai.

    A javulás nemcsak a betegek által érzékelt panaszokban jelentkezett, hanem a műszeresen mért csontsűrűségben és bizonyos laboratóriumi értékekben is.

    1. Növekedett a csontok ásványianyag-sűrűsége

    A kutatók különböző csontterületeken vizsgálták a csontsűrűséget (BMD).

    A metaanalízis eredményei:

    Vizsgált terület Eredmény
    Teljes csontsűrűség Statisztikailag szignifikáns javulás
    Ágyéki gerinc Szignifikáns csontsűrűség-növekedés
    Combnyak Kedvező változás
    Csípőtájék Szignifikáns javulás
    Ward-háromszög (combcsont) Kedvező változás

    A gerinc csontsűrűségét 22 vizsgálatban elemezték. Az eredmények szignifikáns különbséget mutattak az akupunktúrás kezelések javára.

    A csípőtájék esetében öt vizsgálat alapján szintén kedvező eredményt találtak.

    Különösen figyelemre méltó, hogy a menopauza utáni csontritkulásban szenvedő nők egyes vizsgálati alcsoportjaiban kifejezettebb javulást tapasztaltak.

    A javulás mértéke azonban nem volt minden betegcsoportban és minden csontterületen egyforma. Az eredményekből nem lehet megállapítani, hogy az egyes betegeknél mekkora csontsűrűség-növekedés várható.

    2. Csökkent a fájdalom

    A csontritkulással együtt gyakran jelentkeznek hát-, derék- és egyéb mozgásszervi fájdalmak.

    A kutatók 13 klinikai vizsgálat alapján értékelték a fájdalom változását a VAS fájdalomskálán.

    Az akupunktúrás csoportokban a fájdalomérték átlagosan 1,24 ponttal kedvezőbb volt a kontrollcsoportokhoz képest.

    Ez arra utal, hogy az akupunktúra a fájdalom enyhítésében is szerepet kaphat.

    A fájdalomcsökkenés fontos eredmény, hiszen a kevesebb fájdalom megkönnyítheti a mindennapi mozgást és a fizikai aktivitást.

    3. Javult az életminőség

    Három vizsgálat az SF-36 életminőség-kérdőív segítségével értékelte a betegek állapotát.

    Az eredmények szerint az akupunktúrás csoportok kedvezőbb életminőség-pontszámokat értek el.

    Ugyanakkor ezek az eredmények nagy eltérést mutattak az egyes vizsgálatok között, ezért további kutatások szükségesek a hatás megerősítésére.

    4. Kedvező változásokat mutattak a csontanyagcsere laboratóriumi értékei

    A vizsgálatokban az akupunktúrás csoportokban:

    • kedvezőbb vérkalciumszint-változást,
    • az oszteokalcin (BGP) értékének emelkedését,
    • az alkalikus foszfatáz (ALP) értékének csökkenését

    figyelték meg a kontrollcsoportokhoz viszonyítva.

    Ezek a változások a csontanyagcsere módosulására utalhatnak, de nem elegendőek annak egyértelmű megállapításához, hogy milyen sejtszintű folyamatok révén jött létre a csontsűrűség javulása.

    Melyik akupunktúrás módszer bizonyult a legeredményesebbnek?

    Az egyes kezelési technikák között különbségeket találtak.

    A meleg tűs moxibuszció különösen kedvező eredményeket mutatott a combnyak és a csípőtájék csontsűrűségének növelésében.

    Ennél a módszernél a hagyományos akupunktúrás tűszúrást hőingerléssel egészítik ki.

    Az elektroakupunktúra a gerinc csontsűrűsége és bizonyos csontanyagcsere-mutatók tekintetében mutatott kedvező eredményeket.

    A hagyományos tűakupunktúránál szintén találtak pozitív változásokat.

    A kezelési időtartam is befolyásolta az eredményeket. Több mutató esetében a legfeljebb három hónapos kezelési időszakok bizonyultak kedvezőnek, ugyanakkor a gerinc csontsűrűségében három hónapnál hosszabb kezelések után is kimutattak javulást.

    Ezek az eredmények nem jelentik azt, hogy minden páciens számára ugyanaz a kezelés lenne a legmegfelelőbb. A kutatás az egyes módszereket elsősorban kontrollcsoportokkal hasonlította össze, nem pedig minden esetben egymással.

    Biztonságos volt az akupunktúrás kezelés?

    Nyolc vizsgálat szolgáltatott adatot a nemkívánatos eseményekről.

    Az összesített eredmények alapján az akupunktúrás kezelési csoportokban kisebb arányban fordultak elő nemkívánatos események, mint a kontrollcsoportokban.

    Ez kedvező biztonságossági eredmény, de nem jelenti azt, hogy az akupunktúra teljesen kockázatmentes. A hosszú távú biztonságosságról továbbra is korlátozottak az adatok.

    Mit jelentenek ezek az eredmények a gyakorlatban?

    A kutatások alapján az akupunktúra ígéretes kiegészítő lehetőségnek tűnik a csontritkulás kezelésében.

    A kedvező változások több területen is megjelentek: javultak egyes csontsűrűségi értékek, csökkentek a fájdalomértékek, és változtak bizonyos csontanyagcsere-mutatók.

    Ugyanakkor a kutatásnak fontos korlátai vannak. A résztvevők túlnyomó többsége Kínából származott, az alkalmazott akupunktúrás kezelések eltértek egymástól, és több eredményben jelentős volt a vizsgálatok közötti különbség. Egyes eredményeket a publikációs torzítás lehetősége is gyengíti.

    A rendelkezésre álló adatok alapján még nem bizonyított, hogy az akupunktúra hosszú távon csökkenti a csontritkulásból eredő csonttörések gyakoriságát.

    A felszívódási zavarokkal kapcsolatban pedig további célzott vizsgálatokra lenne szükség. A vér kalciumszintjében megfigyelt kedvező változás önmagában nem bizonyítja a tápanyagok jobb felszívódását.

    Összegzés: lehet-e szerepe az akupunktúrának a csontok egészségének támogatásában?

    A 2025-ben megjelent, 28 klinikai vizsgálatot összegző kutatás eredményei alapján az akupunktúra kedvezően befolyásolhatja a csontritkulás egyes jellemzőit.

    A legfontosabb megfigyelések a csontsűrűség javulása, a fájdalom csökkenése, az életminőség egyes mutatóinak kedvező változása és a csontanyagcserével összefüggő laboratóriumi értékek módosulása voltak.

    Mindez arra utal, hogy az akupunktúra a megfelelő orvosi ellátás mellett kiegészítő kezelésként szerepet kaphat a csontritkulásban szenvedők támogatásában.

    Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az akupunktúra nem helyettesíti a kivizsgálást, az indokolt gyógyszeres kezelést, a megfelelő kalcium- és D-vitamin-ellátottság biztosítását, valamint a személyre szabott mozgásterápiát.

    A kutatás legfontosabb üzenete, hogy az akupunktúra nemcsak a fájdalom enyhítése szempontjából lehet érdekes, hanem a csontanyagcsere és a csontsűrűség változásával kapcsolatban is ígéretes eredményeket mutat – ezek megerősítéséhez azonban további, jó minőségű klinikai vizsgálatok szükségesek.

    Tudományos forrás

    Teng Z., Zhu J., Li K., Tong T., Li W., Chu H., Sun P. (2025).

    Efficacy and safety of acupuncture as an adjuvant therapy for osteoporosis: a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials.

    Frontiers in Endocrinology, 16:1561344.

    „A cikk ismeretterjesztő célt szolgál, és nem helyettesíti az egyéni orvosi tanácsadást.”

    Szmutkó Anett vagyok. A természetgyógyászatban az ember egészét figyelembe vevő szemlélet áll közel hozzám: fontosnak tartom, hogy a testi panaszok mellett az életmódra, a mindennapi szokásokra és a lelki egyensúlyra is figyelmet fordítsunk.Tanulmányaimat 2020-ban kezdtem. 2021-ben reflexológus és fülakupunktúrás addiktológus, majd 2023-ban akupresszőr végzettséget szereztem. Reflexológiát Bánszky Judittól, fülakupunktúrás addiktológiát és biorezonanciát Béky Lászlótól, akupresszúrát dr. Eőry Ajándék vezetésével tanultam. Szemléletemet tovább gazdagította Sári Róza (KONNEKTÍV) életmód-tanácsadói és terapeuta képzése, valamint a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola vaisnava jógamester szakán megszerzett ájurvédikus tudás.Célom, hogy a hozzám fordulókat figyelmes, személyre szabott támogatással segítsem egészségük megőrzésében és egy kiegyensúlyozottabb életmód kialakításában. Írásaimmal szeretném közérthetővé tenni a természetgyógyászati szemléletet, és kapaszkodókat adni azoknak, akik tudatosabban szeretnének törődni önmagukkal.

    Kezelések és bejelentkezés

    Ha az olvasottak után személyes támogatást is szeretnél, kezeléseimről és a bejelentkezés lehetőségeiről a Fontana Egészségműhely weboldalán tájékozódhatsz.

    Akupresszúra, moxa és köpölyözés - kérdések és válaszok a kezeléssel kapcsolatban

    1. Mi az akupresszúra, és miben különbözik az akupunktúrától?

    Az akupresszúra a hagyományos kínai orvoslás szemléletére épülő módszer, amely meghatározott testpontokat kézzel, nyomással ingerel. Az akupunktúrával ellentétben nem használ tűket.

    2. Mit lehet érezni az akupresszúrás kezelés során?

    Nyomást, enyhe érzékenységet vagy ellazulást tapasztalhatsz. A nyomás erősségét az egyéni érzékenységhez kell igazítani. Ha éles fájdalmat vagy kellemetlenséget érzel, jelezd a kezelőnek.

    3. Mi a moxa, és hogyan alkalmazzák?

    A moxakezelés során szárított fekete ürömből készült moxával melegítik a kiválasztott akupunktúrás pontokat vagy testterületeket. A hagyományos kínai orvoslás (HKO) szemlélete szerint célja a meridiánok melegítése, a „hideg” eloszlatása, valamint a qi és a vér áramlásának támogatása. A HKO bizonyos mintázataiban a jang támogatására is alkalmazzák. Ezek a hagyományos rendszer fogalmai, nem igazolt élettani mechanizmusok.Indirekt alkalmazáskor az izzó moxa nem érintkezik közvetlenül a bőrrel. Kellemes melegérzetre törekednek; az égető érzést azonnal jelezni kell. A kezelés szakszerű alkalmazást igényel az égési sérülések elkerülése érdekében.

    4. Mi történik köpölyözéskor?

    A hagyományos kínai orvoslás (HKO) szemlélete szerint a köpölyözés célja a qi és a vér áramlásának támogatása, valamint a pangás oldása. A bőrre helyezett köpölyök vákuumhatást hoznak létre; a kezelés helyét a panaszok és a HKO szerinti állapotfelmérés alapján választják meg. Ebben a hagyományos rendszerben a köpölyözést a „hideg” és a „szél” elűzésére is alkalmazzák. Ezek a HKO saját fogalmai, nem a modern orvostudomány által igazolt élettani mechanizmusok.

    5. Miért maradhatnak kör alakú nyomok a köpölyözés után?

    Kizárólag száraz köpölyözést alkalmazunk: a kezelés a bőr megsértése és vérlebocsátás nélkül történik. A vákuumhatás átmeneti bőrpírt és kör alakú bevérzéseket okozhat, amelyek fokozatosan elhalványulnak. Ezek nem a „méreganyagok távozását” jelzik, és színükből önmagában nem állapítható meg betegség. Hólyagosodás, erős fájdalom vagy gyulladásos tünetek esetén kérj orvosi tanácsot.

    6. Milyen esetekben szükséges előzetes egyeztetés?

    A kezelés előtt jelezd a várandósságot, ismert betegségeidet, gyógyszereidet, bőrproblémáidat és az érzékelési zavaraidat. Különösen fontos megemlíteni a véralvadásgátló szedését, illetve moxakezelés előtt a füstérzékenységet. Ezek alapján mérlegelhető a módszer alkalmassága és az orvosi egyeztetés szükségessége.

    7. Hány alkalomra van szükség, és helyettesíthetik-e ezek a módszerek az orvosi kezelést?

    Az alkalmak száma a panaszoktól, az egészségi állapottól és a kezelésre adott választól függ; előre biztos eredmény nem ígérhető. Ezek a módszerek kiegészítő támogatást jelenthetnek, de nem helyettesítik az orvosi kivizsgálást vagy az előírt kezelést.

    Állapotfelmérés - kérdések és válaszok az első alkalommal kapcsolatban

    1. Mi az akupresszúra, és miben különbözik az akupunktúrától?

    Az állapotfelmérés célja, hogy áttekintsük a panaszaidat, egészségi előzményeidet, életmódodat és azt, milyen támogatást keresel. Segít megtervezni a személyre szabott megközelítést, valamint felismerni, ha előbb orvosi vizsgálatra van szükség.

    2. Mit lehet érezni az akupresszúrás kezelés során?

    Gondold át, milyen panaszaid vannak, mikor kezdődtek, és mi enyhíti vagy fokozza őket. Hozd magaddal a kapcsolódó orvosi leleteidet, valamint a szedett gyógyszerek és étrend-kiegészítők listáját. Gyógyszereidet ne hagyd el az állapotfelmérés miatt.

    3. Mi a moxa, és hogyan alkalmazzák?

    A természetgyógyászati állapotfelmérés nem helyettesíti az orvosi diagnózist, a laborvizsgálatokat vagy más szükséges kivizsgálást. A hagyományos kínai orvoslás megfigyelési szempontjai saját szemléleti rendszeréhez tartoznak; nem azonosak a betegségek orvosi igazolásával. Új, tartós vagy romló panasz esetén fordulj orvoshoz.